A polgárháborúvá eszkalálódó tüntetések miatti háborús évek milliónyi szír állampolgárt kényszerített arra, hogy elhagyja otthonát és jellemzően a hazáját is. A szíriai exodus elsősorban a közvetlen szomszédos országokat terhelte és terheli meg a mai napig, de Európa is jelentős célpontjává vált a Földközi-tengeri és a török szárazföldi utakon beáramló tömegeknek. Megítélésük, körülményeik és kilátásaik merőben eltérnek befogadó országonként, ahogy a jövőjük is kérdéses.

A szír menekültek megítélése és helyzete a Földközi-tengeren innen és túl

A szír társadalom jelenlegi helyzete

Az Arab-tavasz kitörésekor 21 milliós Szír Arab Köztársaság lakosságának jelentős része rendkívüli megpróbáltatásokkal szembesült a harci tevékenységek, a kilátástalanság és a gazdasági összeomlás (főképp a történelmi szárazság miatt amúgy sem acélos mezőgazdaság) következtében. Ezen behatások eredményeképpen közel 5 millióan hagyták el az országot és menekültek a környező országokba / Európába / ahova tudtak, további 6 millió pedig az országon belüli menekültként (IDP= internally displaced) tengeti az életét. Az ország észak-keleti utolsó lázadók kezén lévő tartományt leszámítva egyre jobban elcsendesedik az ország és előtérbe kerül az újjáépítés (vagy inkább újrakezdés látva a pusztulás mértékét) témája, mely kérdéskör gerincét az otthonukból elüldözött civil populáció rendezése teszi ki. Ha van valami, amiben a helyi konfliktusban jelen lévő felek mind egyet értenek - legalábbis a nyílt kommunikációban -, hogy hosszú távon az országot elhagyó szír menekültek számára az egyetlen járható út a hazatérés (ez főképp a Libanonban, Törökországban és az EU-ban menekülttáborokban "élő" milliókra vonatkozik).

A hazatérésükhöz azonban sokkal több kell, mint az elpusztult vagy megrongálódott házak helyreállítása: perspektívák egy élhető élethez. A háború előtt Szíria egy fejlődő ország volt annak ellenére, hogy egy klasszikus arab diktatórikus berendezkedés volt jelen. Jelenleg a gazdaság jelentős részre romokban, a szír valuta értéke lezuhant, a társadalom nagy része a humanitárius segélyek nélkül éhen halna. Ezen körülményeket nagyban rontja a nemrégiben életbe léptetett új lakhatási törvény, melynek értelmében valamennyi szír állampolgárnak papírokkal kell igazolnia az adott város önkormányzatánál az ingatlanuk tulajdonjogát. Ez az intézkedés nem titkoltan a betelepítések (szövetséges katonák számára lakásbiztosítás) és a leszámolás a szír kormány által dezertőrnek / árulónak tartott személyekkel és családjaikkal, akik nyilvánvalóan nem fognak visszajönni oda, ahol garantáltan éveket töltenének el a hírhedt Saydnayában. 

Raqqa Aleppó nyugati részéhez hasonlóan szinte teljesen elpusztult (Reuters / Rodi Said)

A hazájukat elhagyók három elég nyilvánvaló okból tettek így: egyfelől menekültek a közvetlen harcok és a fundamentális iszlám / szír kormány megtorlása elől, míg a másik oldalon a (kényszer)sorozások alól próbáltak kibújni, vagy szimplán egy jobb élet reményében (gazdasági kivándorlás).

Mindezektől függetlenül lassan elkezdtek visszaáramlani a nagyvárosok egykori lakosai szerte az országból, azonban Aleppó egykor felkelők által uralt nyugati része nagymértékben, Raqqa totálisan megsemmisült a harcok folyamán, a víz és áramellátás is akadozik (érdemes megjegyezni, hogy a nagy múltú Deir ez-Zor szellemvárossá vált az Iszlám Állam tevékenységei miatt).

Szír menekültek Szírián belül

Mindenekelőtt érdemes tisztázni, hogy a szír menekültek jelentős része az iszlám szunnita ágához tartozik, melynek közvetlen oka a felek között nagymértékben eltérő hadászat: A szír hadsereg a saját és az orosz légierővel megtámogatva rendkívül hamar képes volt hatalmas pusztítást véghezvinni az ellenség kezén lévő városokban, míg - elég csak Aleppót alapul venni - a lázadó erők legfeljebb nagy hatótávolságú tüzérséggel rendelkezett. A regnáló szír kormány kommunikációja alapján a hazájukat elhagyókat árulóknak - dezertőröknek - titulálják, akik nem voltak hajlandóak megvédeni az országot a külső és belső ellenségtől.

Feltételezhetően Assad a saját érdekében egy igen egyszerű forgatókönyv szerint próbálja elmozdítani a társadalom összetételét a hatalma alatt álló területeken, miszerint a környező országokból (elsősorban Libanon, Irak, Irán) betelepített síita emberek lakásokat kaptak, melyek egykor szunnita szírek tulajdonai voltak. Érdemes kiemelni, hogy ez a hozzáállás szembemegy például a szír hadsereg jelenlegi szerkezetével, mivel ennek a szintén közvetlenül a Ba'athista kormányzat által irányított szervezetnek jelentős emberállományát szunniták teszik ki (alaviták kis számban, főképp magas tiszti pozíciókban helyezkednek el). Szíria ilyen demográfiai megreformálása nem titkoltan a síita-félhold megalkotójának és Assad egyik fő támogatójának számító síita többségű Iránnak az érdeke. 

Kelet-aleppói kényszersorozottak az NDF kötelékében hamarosan megkezdik a katonai szolgálatot (Reuters / Omar Sanadiki)

2017-ben Issam Zahreddin, Deir ez-Zor védőinek parancsnoka egy interjú során megfenyegette a Szíriát elhagyó állampolgárokat, hogy sose térjenek vissza, még abban az esetben se, ha az állam megbocsájtana, mert ők - lakosság) se nem felejtenek, se meg nem bocsájtanak nekik. Érthető módon rengetegen felháborodtak ezen kijelentésen, azonban sokan nem vették figyelembe, hogy ez az üzenet a hadsereg magas rangú tisztéjtől a hadseregtől dezertálókra vonatkozott, nem a nőkre és gyerekekre. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy Deir ez-Zor az interjú készültének idején már évek óta ostrom alatt volt az Iszlám Állam által és a rendkívül törékeny morált megtartani a kényszersorozások árnyékában nem lehetett könnyű feladat.

A hazájukban ideiglenesen menekülttáborokba elhelyezettek kilátásai igencsak rosszak, mivel a nemzetközi segélyszervezetek segítsége nélkül a túlélésük esélytelen lenne, valamint azt se szabad elfelejteni, hogy egy javarészt romokban lévő országban a mindenüket elvesztők számára a nulláról újrakezdés nem opció jelen körülmények között.

Szír menekültek Szírián kívül (EU, USA, Törökország, Libanon, Jordánia)

Az Európai Unió álláspontja alapvetően a mások által hangoztatott véleményekkel egybevág, miszerint a harcok lecsengését követően meg kell teremteni a szükséges állapotokat Szíriában ahhoz, hogy haza lehessen küldeni az EU-ban lévő migránsokat. Nyilvánvalóan az Európára egyre jobban jellemző munkaerőhiányra akár megoldást is jelenthetnének a Szíriából (és sok másik országból) érkezettek, azonban mostanra már bebizonyosodott, hogy gyakorlatilag egyikük sem rendelkezik hasznosítható tudással és a nyelvi nehézségek miatt még inkább kérdésessé vált, hogy egyáltalán van-e esély bárminemű integrációra és nem csak segélyeken tengődő párhuzamos közösségek (társadalmak) kialakítása felé haladnak, főképp Németországban. A nagy NATO szövetséges Egyesült Államok minimális számú szír állampolgárt fogadott be, ebben az évben konkrétan 11-et. 3000-et 2017-ben és közel 16 ezret 2016-ban (Kanada összesen 51 ezret eddig).

A hazájukat elhagyók legnagyobb számban Törökország vendégszeretét élvezik, mely több, mint 3,4 millió szírt fogadott be és helyezett el különféle menekülttáborokba, főleg a szír-török határ közelében. A nagyszámú szír menekült ugyan hatalmas kiadást jelent az államnak, azonban egy rendkívül értékes "fegyvert" is adott Erdogan kezébe, mellyel állandóan riogathatja és zsarolhatja az Európai Uniót. Az itt lévő menekültek jelentős része haza kíván térni Szíriába, amint lehetőségük adódik, azonban - természetesen - nulláról újrakezdeni egy egész élet munkáját egy romokban lévő országban nem könnyű, főleg ha azt is figyelembe vesszük, hogy a Nyugat kizárólag humanitárius segélyekre korlátozta le a segítségnyújtást (Assad hatalmon maradása miatt).

Szír menekülttábor a határ közelében lévő Surucnál (AP Photo / Emrah Gurel via Sputnik)

A másik nagy befogadó állam az Assad-kormányhoz hű Libanon (Hezbollah) révén, mely alsó hangon is legalább 1 millió szírt fogadott be eddig (a teljes libanoni lakosság 4 millió fő), elhelyezve őket menekülttáborokba a közös határ közelében. Az idők folyamán azonban egyre inkább kezd a lakosság szembefordulni a menekültekkel és ennek egyre inkább hangot is adnak. A szírek főként a rossz állapotok (általános élelmiszerhiány, áram csak a nap felében van, télen fagypont alatti hőmérséklet - nyáron ennek ellenkezője) miatt térnek vissza a teljesen kiszámíthatatlan Szíriába. Az áldatlan állapotok tudatos döntések eredménye, hogy kényszerítse az érintetteket a visszatérésre, főképp mivel a libanoni külügyminiszter többször is hangsúlyozta, hogy Libanon hosszú távon nem opció a menekültek befogadására, illetve nem várhatnak politikai megoldásra a polgárháború sújtotta Szíria esetében, a hazájukat elhagyók visszatérése az egyetlen járható út. A szír kormány ígéretet tett, hogy a Libanonból visszatérőket nem szankcionálja illetve 6 hónapig mentesíti őket a kényszersorozás alól (mely az egyik fő ok volt a migrációnak), mindösszesen Damaszkusz jóváhagyására van szükség.

A térségben Jordánia a harmadik legnagyobb befogadó ország, ahol közel 700.000 menekült él, túlnyomórészt a létminimum alatt nyomorogva. Az UNCHR februári jelentése szerint a menekültek 51%-a gyerek, 4% idős. A jordániai kormány törekszik a foglalkoztatás biztosítására a menekültek részére, így 47.000 szír kapott munkavállalói engedélyt 2017-ben.   

A terrorizmus és a menekültek

Az egyik leginkább visszatérő érv a kontrollálatlan nyugati-irányú migrációval szemben a terrorista elemek elvegyülése a menekültek tömegeiben. Tagadhatatlan, hogy a beáramló - javarészt ellenőrizhetetlen - emberek között rengeteg ex-dzsihadista is meglapult (főként a "mérsékelt" lázadó erők egykori harcosairól van szó, az ISIS  katonái a jelenlegi információk alapján ugyan jelen vannak, de alulreprezentáltak). Maga Assad elnök is kijelentette, hogy a menekültek között terroristák vannak, ami a - már nem a régi hatékonysággal működő  -Mukhabarat általi információk alapján valós kijelentésnek tűnik. Németországban és több másik befogadó országban is tartóztattak le dzsihadistákat, akik bizonyítottan elkövettek emberiségellenes atrocitásokat, ugyanakkor rengeteg esetben nem tesznek semmit: elég csak a jezidi lány és egykori fogvatartójának esetére gondolni vagy az Aleppóban 2014-ben egy palesztin gyereket lefejező "harcosra", akit szintén Németországban van a legutóbbi információk szerint, mint menekült. 

Általános jelenség Európában, hogy az egyébként szélsőséges nézetekkel nem rendelkező, a puszta túlélés miatt hazájukat elhagyók letelepedését követően ők maguk nem válnak a későbbiekben az extrém (iszlám) tanok rabjaivá, azonban a második és harmadik generációsok esetében ez a hatás már megfordul és igen jelentős mértékben, az utóbbi évek legtöbb terrorista cselekményeiért ők felelnek.

A másik probléma ezzel a témával, hogy rengeteg gyerek, aki menekültként érkezett meg az Öreg Kontinensre elképzelhetetlen borzalmakat volt kénytelen átélni a harcok és a menekülés miatt, súlyosabb esetekben pedig az ISIS kiképzőtáborait is megjárták gyakorlatilag kimosva az agyukat, lásd ezen blog cikkét: Az Iszlám Állam gyerekkatonái.

TL;DR:

• A harcok következtében a Szír Arab Köztársaság lakosságának közel fele elhagyni kényszerült a lakhelyét
• A nemzetközi segélyek és menekülttáborok adják a gerincét a menekültek túlélésének
• Szíriában a közvélemény semleges, bizonyos esetekben ellenséges a hazájukat elhagyó polgártársaikkal szemben
• A környező befogadó országok a nyugati világhoz hasonlóan a menekültek hazatérését tartják az egyetlen hosszú távú megoldásnak.
• A szír társadalom összetétele hatalmas változásokon megy át, főként politikai érdekek okán
• A kontrollálatlan embertömegek között bizonyítottan elvegyültek szélsőséges elemek is, ezek kiszűrése azonban nem túlzottan lehetséges

 
Felhasznált források:

• https://www.aljazeera.com/indepth/opinion/2017/07/refugees-return-syria-170730102205222.html
• https://www.theguardian.com/world/2017/jan/13/irans-syria-project-pushing-population-shifts-to-increase-influence
• https://www.globalcitizen.org/en/content/us-accepted-refugees-2018/
• http://www.pewresearch.org/fact-tank/2018/01/29/where-displaced-syrians-have-resettled/
• https://www.ft.com/content/797e5f14-7af3-11e8-8e67-1e1a0846c475
• https://reliefweb.int/report/jordan/unhcr-jordan-factsheet-february-2018
• https://www.politico.eu/article/syria-bashar-al-assad-some-refugees-are-terrorists/

--EX