Damaszkusz (2018.04.14, Hassan Ammar / AP)

A Szíria elleni amerikai csapásmérés margójára

2018.04.14-én magyar idő szerint hajnali 4 órakkor Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy a Douma elleni gáztámadásért Bashar al-Assadot és kormányát tekinti felelősnek, ezért a francia és angol légierővel kiegészítve csapást mérnek a biológiai fegyverekkel kapcsolatos szír létesítmények ellen. Ehhez bevetettek:

• ~80 Tomahawk rakétát indítottak 4 amerikai rombolóról
• egy francia fregatt három rakétát
• 2 B-1 Lancer szupszonikus bombázó 19 levegő-föld rakétát
• brit Tornado és Typhoon képek 8 rakétát
• francia Rafales és Mirages 9 SCALP rakétát

A csapásban a jelentések szerint 3 civil sérült meg és nem megerősített hírek alapján 4 halálos áldozat követte a támadást. A célpontok a damaszkuszi Barzah Kutató Központ, a Him Shinshar Vegyifegyver raktár Homs-ban (ez egyben a Hezbollah helyi főhadiszállása is egyben), illetve a damszkuszi reptér volt.

Heti képválogatás Szíriából [2.]

A Free Syrian Army katonái által barkácsolt távvezérelt Sturmgewehr 44 II. Világháborús német automata gépkarabély (2012-13, FSA)

A szír polgárháborúról már mindenki hallott, saját szemével látta annak közvetett és közvetlen hatásait idehaza is. Azok számára, akik többet is szeretnének tudni a kialakult helyzetről (mint pár plakát vagy híradás) eme kétrészes bevezető cikksorozat végigveszi azon tényezőket, melyek alapvetően meghatározzák a jelenlegi Szíriát és annak várható jövőjét.

 A bevezető cikksorozat első részében részletesen megvizsgáltuk, mi a helyzet az országhatárokon belül. Ha még nem olvastad, KATTINTS IDE.

Bevezető II. rész

Szíria holnap

Talán nem újdonság, hogy a közel-keleten minden ország valamely nagyhatalom befolyási övezetébe tartozik. Ez néha évenként, máskor csak évtizedenként változik, de a stabil politikai berendezkedés nem igazán jellemzi a térséget már igen hosszú ideje. Pár ismertebb példa:

• A '91 utáni Oroszországgal erős gazdasági kapcsolatokat ápoló NATO tag Törökország viszonya a 2015-ös orosz Szu-24 incidens miatt teljesen felborult, majd kevesebb, mint 2 év alatt ismét rendeződtek, melynek eredményeképpen a törökök egyre jobban kifarolnak az Atlanti Szövetségből.
• az egykor nyugat-(és kelet) barát Sah vezette Irán jelenleg a síita iszlám fellegvára és nyugati világ leggyűlöltebb ellensége, különféle terrorista szervezetek pénzeléséért felelős (pl. Hezbollah, Hamas). Eltérő szinten, de résztvevője az összes közel-keleti térségben vívott konfliktusnak.
• Líbia, ahol a demokrácia fegyver általi behurcolása darabokra robbantotta az országot.
• A megbuktatott Szaddam-féle Irak, mely megannyi háború és konfliktus után sosem tudott stabilizálódni, míg végül a teljesen inkompetens Maliki-kormány gyakorlatilag tálcán nyújtotta az országot az Iszlám Államnak, amely még mindig nem tűnt el teljes egészében a térségből

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, John Kerry amerikai külügyminiszter és Staffan de Mistura, az ENSZ szíriai különmegbízottja az ISSG (International Syria Support Group) 2016.május.17-i konferenciáján (AP)

A felkelések, puccsok és polgárháborúk egyik igen gyakori közös jellemzője, hogy valamilyen szinten az eseményekbe egy vagy több határokon túli szereplő is beleszól. A közelmúltban Jemen, Ukrajna, Irak mind a nagyhatalmak "áldozataivá" váltak és természetesen Szíria sem kivétel ez alól.  Aszad 2000-es hatalomra kerülését követően az amerika-ellenes (és Irán-oldali) retorika továbbá a térség különféle szélsőséges fegyveres csoportjainak háttérből való támogatása / megtűrése rendkívül gyorsan a céltábla közepére helyezte a Ba'athista kormányt a nyugati világ számára. A WikiLeaks által kiszivárogtatott dokumentumok alapján az amerikai kormányzat 2006 óta folyamatosan pénzelt különféle kormányellenes erőket és megmozdulásokat, bízva abban, hogy destabilizálják a rendszert, így csökkentve a szírek által közvetlen ellenségnek tekintett Izraelre és az egész térségre rakodó nyomást. Az Arab-tavasz miatt (ismét) lángba boruló Közel-Kelet jó lehetőség volt a klasszikus arab-típusú diktátorok megbuktatására (Szaddam, Kadhafi, Mubarak, Aszad és persze az iráni vezetés úgy mindenestül), ezért a kezdetben fegyvertelen tüntetéseket brutálisan leverő rendszer miatt drasztikusan megszaporodott rendszerellenes erők ellátása pénzzel és katonai felszereléssel pillanatok alatt elhozta a "kívánt" eredményt.

Heti képválogatás Szíriából [1.]

Új rovatunkban időről időre bemutatunk pár válogatott képet a szír polgárháborúval kapcsolatban

Assad ellenes tüntetés az ostrom alatt álló Al Qsair városban (2012 - Alessio Romenzi/Corbis)

A szír polgárháborúról már mindenki hallott, saját szemével látta annak közvetett és közvetlen hatásait idehaza is. Azok számára, akik többet is szeretnének tudni a kialakult helyzetről (mint pár plakát vagy híradás) eme kétrészes bevezető cikksorozat végigveszi azon tényezőket, melyek alapvetően meghatározzák a jelenlegi Szíriát és annak várható jövőjét.

Bevezető I. rész

Szíria tegnapról mára

A polgárháború következtében több részre szakadt az ország, így mielőtt belemehetnénk a geopolitikai sárdobálás mélységeibe, nézzük meg, kik is alkotják a térség szereplőit, hogyan jutottak el idáig és nagyjából mivel rendelkeznek. Rengeteg szintén fontos rész szándékosan ki lett hagyva az ésszerű terjedelem érdekében, ezek később külön bejegyzést fognak kapni (például: Aleppó és DeZ ostroma, a polgárháború kitörésének okai, stb).

A Szír Arab Állam hivatalos kormánya Damaszkuszi székhellyel az Eufrátesz nyugati partján, Tartusz és Khemeimim esetében közvetlen orosz jelenléttel

A kormány teljes Szíria területének közel 60%-át tudhatja magáénak (~102.000km^2), körülbelül 13 millió lakossal, mely a mind a legnagyobb kiterjedésű, mind a legnagyobb populációjú frakcióvá teszi (ezt a pozíció a polgárháború kitörése óta sosem vesztette el, végig a legnagyobb résztvevő volt népesség szempontjából).

Az évek óta húzódó háború rendkívül érzékenyen érintette az amúgy sem túl acélos szír gazdaságot, kiváltképp a Daesh (aka ISIS) 2014-2016 közötti gyors területszerzésének, mely a biztos bevételi forrást jelentő olajkutakat is érintette (pl. Arak, T2, al-Omar). Mivel az Iszlám Állam is sikeresen el tudta adni a kitermelt olajat, nem semmisítették meg a legtöbb olajkutat és finomítót. Figyelembe véve, hogy a szír gazdaság rendkívül függ az olajtól (és annak bevételeitől), talán nem meglepő, hogy miközben állandó harcokat vívtak a szír kormányerők és a dzsihadisták, a háttérben igen rendesen folyt a kőolaj-kereskedelem a két fél között (később Törökország és más környező frakciók is bekapcsolódtak az olcsó olaj-üzletelésbe).